A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei.

A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A családi csődvédelmi szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei, melyek a jogszabályban meghatározottak feladatok ellátása során összehangolják és elősegítik a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását.

A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.

A családi csődvédelmi szolgálat területi szerveknél a jogszabályban meghatározott feladatokat vagyonfelügyelő és 3 tagú szakmai munkacsoport végzi.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinek feladatai

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei hozzákapcsolódnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerve által az adósságrendezési eljárás tekintetében vezetett közhiteles országos központi nyilvántartáshoz (ARE nyilvántartás) amelybe

• bejegyzik a törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat,
• digitalizált formában feltöltik a dokumentumtárba a meghatározott okiratokat, továbbá
• a törvényben meghatározott körben betekintést biztosítanak, illetve adatszolgáltatást nyújtanak a nyilvántartásba rögzített adatok tekintetében az arra jogosultak részére.

A Családi Csődvédelmi szolgálat területi szervének legfontosabb feladatai a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során:

• Az adósságrendezés kezdeményezését követően ellenőrzi az eljárás törvényi feltételeinek meglétét, illetve az egyes vagyoni adatokat (pl. közhiteles nyilvántartásokból, központi hitelinformációs rendszerből).
• Elvégzi az adóssal a szükségessé váló adategyeztetést, hiánypótoltatást.
• Hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, az ismeretlen hitelezők tájékoztatására és igényeik bejelentésére történő felhívásuk céljából.
• A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezését bejegyzi a központi hitelinformációs (KHR) rendszerbe is.
• A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba (ARE nyilvántartás.)
• Amennyiben bíróságon kívül nem jön létre a hitezőkkel a megállapodás- és az eljárás „átfordul” bírósági adósságrendezési eljárásba - úgy ezt a tényt is bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba. és a dokumentumokat továbbítja a bírósághoz.

A Családi Csődvédelmi szolgálat területi szervének legfontosabb feladatai a bírósági adósságrendezési eljárás során:

• Az adósságrendezés elrendelésének tényét és a családi vagyonfelügyelő törvényben meghatározott adatait bejegyzi az ARE nyilvántartásba.
• A bírósági adósságrendezés kezdeményezését bejegyzi a központi hitelinformációs (KHR) rendszerbe is
• Gondoskodik a szükséges bejegyzésekről feljegyzésekről az érintett közhiteles nyilvántartásokba.
• A jogerős elrendelő végzést egyidejűleg megküldi az adóssal, adóstárssal szemben indult végrehajtást foganatosító bíróságnak és a végrehajtónak, továbbá a végrehajtáson kívüli értékesítésre jogosult zálogjogosultnak, és az egyéb kötelezettnek.

A családi vagyonfelügyelők

A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinél tevékenykednek a bírósági adósságrendezési eljárásban kulcsfontosságú szerepet betöltő - fizetésképtelenségi szakértők, a családi vagyonfelügyelők.

A családi vagyonfelügyelő az a legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő, vagy büntetlen előéletű tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki jogi, vagy közgazdasági végzettséggel, valamint közigazgatási vizsgával, vagy jogi szakvizsgával rendelkezik. A kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok garantálják a feladat ellátásához szükséges szakértelmet, valamint a jogszabályoknak megfelelő, pártatlan eljárást.

A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, a bíróság által elrendelt adósságrendezési eljárásban felügyeli az adós gazdálkodását és számos jogi, szervezési és pénzügyi feladata van, a bírósági eljárásokban döntés-előkészítő, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi.

A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezés során, a bíróság számára

• a hitelezői igények bejelentését követően a családi vagyonfelügyelő az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők - hitelezők és egyéb kötelezettek - listáját
• a követeléseket a törvény szerint taxatívan meghatározott kategóriákba sorolja be
• az adós, adóstárs személyében az eljárás során bekövetkező jogutódlás esetén a bíróság a családi vagyonfelügyelő kezdeményezésére ügygondnokot rendel ki
• közreműködik az adós jövedelem-felosztási terve ekészítésében
• felügyeli az adós gazdálkodását
• közreműködik az egyezési javaslat összeállításban
• az eljárásba szabályszerűen bejelentkezett hitelezőket egyezségkötésre hívja fel a fizetőképesség helyreállítására vonatkozó program és az adósságtörlesztési terv, mint egyezségi javaslat kimunkálásával és csatolásával
• szervezi az egyezségi tárgyalásokat
• előkészíti a csődegyezségi javaslatokat
• lefolytatja az egyezségkötési tárgyalásokat és jegyzőkönyvbe foglalja annak eredményét
• a hitezők és az adós között létrejött egyezséget megküldi jóváhagyásra a bíróságnak
• a konszenzus érdekében alakítja az egyezségi javaslatot
• a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi
• az egyezségkötési szakasz végén záró elszámolást készít, ennek alapján lehet az eljárás szabályait teljesítő adóst a fennmaradó tartozások alól mentesíteni
• az adósságtörlesztési terv összeállításánál az adós, adóstárs írásbeli kérelmére az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot
• az egyezség végrehajtása során ellenőrzi az adós, adóstárs gazdálkodását, ennek keretében félévente írásban beszámoltatja az adóst és az adóstársat
• a követelések megfizetésére megszabott határidők leteltét követően záró elszámolást készít
• az adósságtörlesztési szakasz lezárultával záró beszámolót készít az adós bevonásával.

A Családi Vagyonfelügyelőknek jelentős szerepük van a bírósági egyezség előkészítésében, és ha ez nem vezet eredményre, a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladatukat képezi, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítésének lefolytatása.

A bírósági adósságrendezési eljárás csak akkor zárulhat mentesítéssel, ha a családi vagyonfelügyelő által összeállított záró beszámoló adatai alapján az adós teljesítette a bíróságnak az adósságrendezés módjairól, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott határozatát

Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.

A szakmai munkacsoportok

A Családi Vagyonfelügyelők munkáját területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnál háromtagú szakmai munkacsoport segíti a vagyonfelügyelők munkáját, ahol

• egy fő az adminisztratív teendőket látja el
• egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkezik
• egy fő pedig vagy jogász, vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy.