A kérdésekre kattintva, kapja meg a választ.
Mi az adósságrendezési eljárás célja?
Az adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.
Az adósságrendezési eljárás lényege, hogy az eljárás adósnak teret biztosít a hitelezőivel történő megállapodáshoz, annak érdekében, hogy rendezze a tartozásait.
Megegyezés hiányában ugyanakkor vagyonértékesítésre (pl.: ingó, ingatlan) is sor kerülhet.
Mikor vagyok jogosult részt venni az adósságrendezési eljárásban?
Adós, adóstárs akkor jogosult részt venni az adósságrendezési eljárásban, amennyiben megfelel a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (továbbiakban: Are tv.) foglalt feltételeknek.
Az Are tv. a feltételek három különböző csoportját határozza meg.
Az első csoportba tartozó Are tv. 7. § azokat a feltételeket tartalmazza, amely feltételek mindegyikének együttesen teljesülnie kell a sikeres kezdeményezés érdekében. (pl.: tartozás összege 2-80 millió forint között van, a tartozás összege eléri a vagyon összegének 70%-át, de nem haladja meg a vagyon összegének 200 %-át)
Az Are tv. 8. § tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek kizáró okoknak minősülnek, és azok bármelyikének fennállása esetén a kezdeményezés sikertelennek minősül. (pl.: az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 10 éven belül, már egyszer sor került adósságrendezési eljárás megszüntetésére)
A kezdeményezés feltételeinek utolsó csoportját alkotják az Are tv. 9. §- ban található feltételek, amelyek közül adós, adóstárs vonatkozásában legalább egynek fenn kell állnia. (pl.: legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta)
Fontos kiemelni, hogy adós, adóstárs a nyomtatványcsomag leadását megelőzően, a lakóhelye szerint illetékes területi CsSz munkatársaitól részletes tájékoztatást kaphat a természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindításához szükséges jogosultsági feltételekről.
Hogyan lehet belépni az eljárásba?
Az adósságrendezési eljárás az adós önkéntességén alapul. Az adósnak az eljárás megindításához, a kérelmén túl szüksége van:
Ezen túl az adósnak, adóstársnak minden kitöltött oldalt, dátummal és aláírással kell ellátnia. Az egyéb kötelezettnek csak azt az oldalt kell dátummal és aláírással ellátnia, amely az ő általa tett nyilatkozatot, kötelezettségvállalást tartalmazza, vagy az adós olyan adatát érinti, amelyre vonatkozóan az egyéb kötelezettnek helytállási kötelezettsége van. A nyomtatványokat itt lehet letölteni.
Hogyan lehet benyújtani a nyomtatványcsomagot?
A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinek elérhetőségeit itt tekintheti meg!
A pénzügyi intézmények kijelölt fiókok útján látják el törvényi kötelezettségüket.
Amennyiben kérelmét a pénzügyi intézményhez kívánja benyújtani, előzetesen tájékozódjon, hogy melyik fiókok foglalkoznak adósságrendezési eljárással.
Milyen szakaszai vannak az adósságrendezési eljárásnak, mik az egyes szakaszok jellemzői?
Az adósságrendezési eljárásnak két fő szakasza van, a bíróságon kívüli és a bírósági szak. A bírósági szakasz két további részre bontható, az egyezségkötési és az adósságtörlesztési szakaszra, azonban a másodikra csak akkor kerül sor, amennyiben az egyezségkötési szakaszban nem jön létre a felek által megszavazott, és a bíróság által is elfogadott egyezség. Általánosságban elmondható, hogy a felek közös érdeke a mielőbbi megegyezés.
Bíróságon kívüli szak.
Bíróságon kívüli szak lefolytatása abban az esetben kötelező, ha adósnak és adóstársnak csak egy hitelezője van, és az a törvény alapján főhitelezőnek minősül.
Amennyiben adósnak a főhitelező mellett több hitelezője is van, a bíróságon kívüli szak lefolytatása a főhitelező döntésétől függ.
A bíróságon kívüli szak célja egy megállapodás elfogadása az adósságrendezés részletes feltételeiről.
A feltételeket a felek szabadon határozzák meg (a gyakorlatban adós kap egy, a főhitelező által előkészített tervezetet), a megállapodás létrejöttéhez minden hitelező, adós és adóstárs egyhangú hozzájárulása szükséges.
A bíróságon kívüli szakban a hitelezők követelései már nem térülhetnek meg az adósságrendezési eljáráson kívüli forrásból (pl: végrehajtási eljárások szünetelnek, a végrehajtó nem tiltja le a munkabért, feloldja az inkasszót), és adósnak az eljárás nyújtotta védelem miatt nagyobb esélye van a megegyezésre. A megállapodás viszont csak akkor jön létre, ha azt az eljárásban részt vevő összes hitelező, és adós is elfogadja. Az egyhangúság követelménye fokozott együttműködést kíván a felektől.
Bírósági szak.
Azon eljárások, melyekben nem szerepel főhitelezőnek minősülő hitelező, a kérelem benyújtását követően rögtön bírósági szakasszal kezdődnek. A bíróságon kívül indult eljárások közül azok, melyekben a feleknek nem sikerült a bíróságon kívüli szakban megállapodni, illetve melyekben a főhitelező döntése alapján az nem is kerül lefolytatásra, bírósági szakba lép az eljárás.
A bírósági szakban adós gazdálkodását a Családi Csődvédelmi Szolgálat a felügyelete alá vonja, és adósnak félévente beszámolási kötelezettsége is van.
Egyezségkötési eljárás:
A bírósági szakasz első fázisának célja, hogy a felek kössenek egy egyezséget. Az egyezség előkészítése és az eljárás koordinálása ebben a szakban már a Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: CsSz) közreműködésével történik.
Az egyezség során lehetőség van hosszabb futamidő meghatározására, javaslatot lehet tenni a tartozás egy részének elengedésére is, illetve a vagyonértékesítésben is megállapodhatnak a felek (pl.: ingó, ingatlan). A CsSz az adós, adóstárs javaslatai alapján, velük közreműködve készíti elő az egyezség tervezetét, és az adós által elfogadott tervezet küldi meg a hitelezőknek. A bírósági szakban már nincs szükség arra, hogy minden hitelező hozzájáruljon az egyezség elfogadásához, kedvezőbb szabályok érvényesülnek.
Vagyonértékesítés esetén a CsSz felügyeli, hogy az eljárási szabályok ne sérüljenek.
Adósságtörlesztési eljárás:
Amennyiben a feleknek nem sikerült a bírósági szak egyezségkötésre irányuló szakaszában egyezséget kötni, adósságtörlesztési szakba lép az eljárás.
Az adósságtörlesztési szakasz a bíróságon kívüli szakasztól és a bírósági szakasz egyezségkötésre irányuló szakaszától abban tér el jelentősen, hogy ebben a szakaszban már sem az adósnak, sem a hitelezőknek nincs beleszólása annak meghatározásába, hogy a tartozások törlesztése milyen feltételek mellett (futamidő, törlesztő-részletek nagysága, hitelezők megtérülése, stb) teljesüljön. Ebben a szakaszban a törlesztésre vonatkozó rendet a családi vagyonfelügyelő által előkészített, és a bíróság által jóváhagyott adósságtörlesztési terv tartalmazza, melynek meg kell felelnie a jogszabályi előírások szigorúbb feltételeinek. Az adósságtörlesztési szak célja, hogy a adós, adóstárs 5-7 éven belül rendezze a fennálló tartozását. Adóst, adóstársat vagyonértékesítési kötelezettség is terhelheti (ingó, ingatlan), a vagyonértékesítés a hitelező döntésétől függ.
Az adósságtörlesztési szakban a hitelezők már nem követelhetnek késedelmi kamatot, és a fennálló követeléseiknek csak törvényben meghatározott részéhez juthatnak hozzá, viszont a bírósági szakhoz képest az adós, adóstárs gazdálkodásával kapcsolatban is szigorodnak az elvárások.
Mit jelent az, hogy főhitelező?
Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás minősül főhitelezőnek amely
Ki tekinthető adóstársnak az adósságrendezési eljárás tekintetében?
Az a természetes személy minősül adóstársnak, aki az Are. törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és
Amennyiben az adóssal egyetemlegesen kötelezett személy tekintetében legalább az egyik feltétel teljesül (vagy közös háztartásban él adóssal, vagy fennáll a vagyonközösség) az eljárás során adóstársnak minősül.
Amennyiben az adóssal egyetemlegesen kötelezett személy tekintetében a fenti feltételek egyike sem áll fenn (tehát nem élnek közös háztartásban, és vagyonközösség sem áll fenn), úgy nem adóstársnak, hanem egyéb kötelezettnek minősül.
Ki tekinthető egyéb kötelezettnek az adósságrendezési eljárás tekintetében?
Az a természetes személy minősül egyéb kötelezettnek aki
Az egyéb kötelezettet megilleti a döntés joga, hogy részt vesz-e az adósságrendezési eljárásban.
Amennyiben részt kíván venni az adósságrendezési eljárásban, legalább mögöttes helytállási kötelezettséget kell vállalnia az adóssal, adóstárssal közös tartozása vonatkozásában. (adós, adóstárs nemfizetése esetén a közös tartozás vonatkozásában fizetendő törlesztő részletet felhívásra meg kell fizetnie). Ebben az esetben a közös tartozás vonatkozásában egyéb kötelezettet is megilleti a hitelezővel szembeni igényérvényesítési védelem. (a hitelező nem juthat hozzá a követeléséhez az adósságrendezési eljáráson kívüli forrásból)
Amennyiben egyéb kötelezett nem kíván részt venni az adósságrendezési eljárásban, a közös tartozás vonatkozásában egyéb kötelezettet nem illeti meg a hitelezővel szembeni igényérvényesítési védelem. (a hitelező érvényesítheti a követelését egyéb kötelezettel szemben, pl.: fizetési meghagyás benyújtása, végrehajtási eljárás kezdeményezése, ha van folyamatban lévő végrehajtási eljárás, akkor az folytatódik)
Nem baj, hogy nem tudtam válaszolni a kitöltendő dokumentumokban szereplő minden kérdésre vagy nincs meg minden iratom, amit csatolni kell?
A főhitelező a benyújtást követően megvizsgálja a beadott nyomtatványcsomagot. Amennyiben az hiányos, egymásnak ellentmondó adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, úgy az adóst adategyeztetésre szólítja fel. Ha az adós elmulasztja az adategyeztetésre nyitva álló 30 napos határidőt, úgy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül. Ennek jogkövetkezményeként az adós bírósági határozattal tíz évre kizárásra kerül az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének lehetőségéből.
Az adósságrendezési eljárás során a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve is megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat, és szükség esetén az adóst adategyeztetésre, hiánypótlásra szólítja fel. Ha az adós elmulasztja az annak teljesítésére nyitva álló határidőt (ez lehet 15 és 21 nap is), úgy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül. Ennek jogkövetkezményeként az adós bírósági határozattal tíz évre kizárásra kerül az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének lehetőségéből.
Ha a főhitelező vagy a területi Csődvédelmi Szolgálat az iratok előzetes áttekintése alapján úgy látja, hogy az adós nyilvánvalóan nem jogosult az eljárás kezdeményezésére, akkor adategyeztetés vagy hiánypótlás helyett erre a tényre felhívja a figyelmet annak érdekében, hogy az adóst megkímélje a felesleges költségektől és az alaptalanul megindított eljárás hátrányos jogkövetkezményeitől. Ezekben az esetekben csak akkor áll be az eljárás kezdeményezésének hatása, ha az adós a kérelmét a figyelemfelhívás ellenére fenntartja.
Mi történik akkor, ha rosszul állapítottam meg a főhitelezőt?
Amennyiben az adós olyan pénzügyi intézményhez nyújtja be az adósságrendezési eljárás iránti kezdeményezést, amely nem minősül a törvény szerint főhitelezőnek, úgy a pénzügyi intézmény erről a tényről 8 napon belül értesíti az adóst. Ezzel egyidejűleg a rendelkezésre álló dokumentumokat megküldi az adós lakóhelye szerinti területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak. Amennyiben a dokumentumokból megállapítható a főhitelező, úgy azokat a Családi Csődvédelmi szolgálat továbbítja a tényleges főhitelező részére. Ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a főhitelező vagy az adósnak nincs főhitelezője, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumokat az adatok ellenőrzését követően az adós lakóhelye szerinti bírósághoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.
Ha van főhitelezőm, akkor ő fogja az eljárást végigvinni?
Az adósságrendezési eljárás magába foglalja a bíróságon kívüli és – annak eredménytelensége vagy sikertelensége esetén - a bírósági szakaszt. A bíróságon kívüli szakaszban a főhitelezőnek csak akkor van eljárási kötelezettsége, ha az adós vagy adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn és a főhitelező nem áll szanálási vagy jogutód nélküli megszüntetésre irányuló eljárás hatálya alatt. Ebben az esetben kezdetét veszi a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás, amely az adós, adóstárs, egyéb kötelezett és a főhitelező között zajlik. Amennyiben az adósnak több tartozása van, úgy a pénzügyi intézmény eldöntheti, hogy vállalja-e a főhitelezői feladatokat vagy sem. Ha a pénzügyi intézmény nem vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő főhitelezői feladatokat, úgy a rendelkezésre álló dokumentumokat elküldi – az adós egyidejű értesítése mellett - az adós lakóhelye szerint illetékes területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, aki az iratokat továbbítja az adós lakóhelye szerint illetékes bírósághoz. Ekkor veszi kezdetét a bírósági adósságrendezési eljárás.
Mikor felügyeli az adós gazdálkodását a családi vagyonfelügyelő?
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során az adós gazdálkodása még nem áll a családi vagyonfelügyelő felügyelete alatt. A családi vagyonfelügyelő az adós gazdálkodását kizárólag a bírósági adósságrendezési eljárás során ellenőrzi.
Milyen feltételek esetén indíthatom meg az eljárást II.?
/Az adós, adóstárs vagyonának előírt mértéke/
A tartozásoknak meg kell haladniuk az adós, adóstárs adósságrendezésbe vonható vagyonát, de nem haladhatják meg a belföldön található vagy hozzáférhető vagyonuk 200%-át (kétszeresét) azzal, hogy ez utóbbi feltétel vizsgálata során a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is!
Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá mindaz, amelyet az adósságrendezési eljárás alatt szerez.
Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba a törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel a rendeletben felsorolt összeghatárokig. Ilyen például a mosógép, hűtőszekrény stb. (részletesebben lásd: a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet)
FIGYELEM!
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének számos további feltétele van az itt felsoroltakon kívül, a részletes feltételek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben találhatóak, valamint a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársai is segítséget nyújtanak annak eldöntésében, hogy a kérelmező megfelel-e az eljárás kezdeményezéséhez előírt feltételeknek.
Milyen feltételek esetén indíthatom meg az eljárást III.?
/A tartozások elismerése az adós, adóstárs részéről/
FIGYELEM!
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének egyéb további feltétele illetve kizáró oka van az itt felsoroltakon kívül, a részletes feltételek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 7-9. §-ában találhatóak, valamint a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársai is segítséget nyújtanak annak eldöntésében, hogy a kérelmező megfelel-e az eljárás kezdeményezéséhez előírt feltételeknek.
Melyek a hátrasorolt követelések?
Hátrasorolt követelés az adóssal szemben érvényesíthető olyan követelés, amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett, vagy ezek közeli hozzátartozója, élettársa. Nem tartozik a hátrasorolt követelések közé a fenti személyeknek fizetendő tartásdíj és a kártérítés.
Mely folyamatban lévő végrehajtási eljárások esetén vagyok jogosult az adósságrendezés kezdeményezésére?
Abban az esetben is jogosult az adós az adósságrendezés kezdeményezésére, ha olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, ahol
Védelmet élvezek-e a végrehajtás alól az adósságrendezési kérelem határidőben történt benyújtását követően?
Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve az adóssal, kezessel, a dologi kötelezettel vagy egyéb egyetemleges kötelezettel szemben a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, így a végrehajtás szünetel. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor folytathatja le, ha a licitálás már megkezdődött és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.
Az adóstársammal nem vagyok jó viszonyban, elindíthatom egyedül is az eljárást?
Nem, az adós és adóstárs – tekintettel a közös vagyoni viszonyaikra és a tartozásukért fennálló egyetemleges felelősségre – csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
Már egy ideje nem fizetem a jelzáloghitelem törlesztőrészleteit, ez nem akadálya az eljárásnak?
Az eljárás megindításának ez nem akadálya. Az eljárásban viszont feltétel, hogy a kezdeményezéstől kezdődően a főhitelezővel történő megállapodásig a törvény által előírt törlesztőrészletet folyamatosan fizetni kell, valamint meg kell fizetni egy egyszeri 30 000 forint összegű postai és távközlési költségátalányt.
Mi a törvény által előírt havi törlesztőrészlet mértéke?
Amennyiben a főhitelező kötelezettsége az adósságrendezési eljárás lefolytatására fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, akkor tájékoztatja az adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes minimális törlesztőrészlet összegéről.
Ez a törlesztőrészlet a jelzáloggal biztosított nyilvántartott főhitelezői követelés 7,8%-ának 1/12-ed része, de legfeljebb az ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának 1/12-ed része.
Pl.: Amennyiben az ingatlan értéke 15 millió Ft, és a banki tartozás ennél magasabb mértékű, akkor a minimális havi kötelező törlesztő részlet 97 500 Ft.
A minimális törlesztőrészletet a hitelezőkkel való megállapodásig, illetve a bírósági adósságrendezési egyezség vagy a bírósági adósságtörlesztési határozatig kell fizetni a főhitelező részére, ezt követően a főhitelező részére a megállapodásban, egyezségben, illetve a bírósági határozatban megszabott mértékű törlesztő részletet kell fizetni.
Ki kell majd költöznöm a lakásomból?
Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós nyilatkozik arról, hogy az eljárás során meg kívánja-e tartani lakóingatlana tulajdonát a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb módosítása esetén.
Előzetesen is hozzájárulhat ugyanakkor ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön. Ebben az esetben az adósnak két választási lehetősége van:
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során - a fentiekre figyelemmel - a felek (adós és a hitelezők) megállapodásának függvénye az ingatlan esetleges értékesítése.
Amennyiben sem a bíróságon kívüli adósságrendezés, sem az eljárás bírósági adósságrendezési szakaszában sem jön létre megállapodás az adósságrendezés feltételeiről, úgy az ezt követő adósságtörlesztési szakaszban már a családi vagyonfelügyelő tesz javaslatot az ingatlan esetleges értékesítésére. Az adós ebben az esetben is megtarthatja a jövedelméből a bérleti díj kifizetéséhez szükséges összeget, legfeljebb a 241/2015. (IX.8.) Korm. rendelet szerinti mértékben.
Mit jelent a méltányolható lakásigény?
A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet rendelkezik e fogalomról.
Méltányolható lakásigény a rendeletben meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya). A méltányolható lakásigény mértékénél figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát is.
A méltányolható lakásigényeket összefoglaló táblázat letöltéséhez kattintson ide!
Ki dönti el, hogy jogosult vagyok-e adósságrendezés kezdeményezésére?
A jogosultság vizsgálatát a Családi Csődvédelmi Szolgálat végzi el, az esetleges jogosulatlanság tekintetében a bíróság hoz határozatot. Bíróságon kívüli adósságrendezés esetén erre azt követően kerül sor, hogy a főhitelezőnél az esetleges adategyeztetés sikeresen lezárult. A főhitelező a benyújtott dokumentumokat továbbítja a területi Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, ahol megvizsgálják az iratokat abból a szempontból, hogy a törvény előírásainak megfelel–e a benyújtott kezdeményezés. Ha minden szempontból megfelel, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat hirdetményt tesz közzé a honlapján a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényéről.
FONTOS: A főhitelező pénzügyi intézménynek nincsen lehetősége arra, hogy az általa vélelmezett jogosulatlanság miatt a kezdeményezést elutasítsa. Ugyanakkor amennyiben a főhitelező benyújtott dokumentumok alapján észleli, hogy az adós nem jogosult az eljárás kezdeményezésére, úgy az adóst erről tájékoztatja és nyilatkozattételre hívja fel, hogy fenntartja-e kérelmét. A főhitelező álláspontja az adóst nem köti, nyilatkozhat úgy is, hogy a kérelmét fenntartja, ekkor az eljárás folytatódik, és a jogosultságot a Családi Csődvédelmi Szolgálat fogja megvizsgálni.
Mikor sikertelen a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése?
Főszabály szerint az adós kiesik a bíróságon kívüli adósságrendezésből, ha az eljárás során a jogszabályban előírt kötelezettségét nem teljesíti, vagy azt megszegi, így különösen:
Mit jelent az adategyeztetés?
A főhitelező saját nyilvántartásaiba és a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatbázisába betekintve végzi el az adós által benyújtott dokumentumok és nyilatkozatok megvizsgálását. Ha ezekkel az adatokkal nem egyező, vagy egymásnak ellentmondó adatokat észlel, akkor az adóst adategyeztetésre hívja fel.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst, adóstársat terhelő tartozások pontos megismerése, a tartozásállomány felderítése érdekében betekint a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiba. Az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerinti belföldi és nemzetközi jogsegély útján ellenőrzi az adós által megadott adatokat.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós vonatkozásában az adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné.
A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni.
Ha az adós által szolgáltatott adatok nem egyeznek, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel.
Ha az adategyeztetést az adós elmulasztja, akkor a hiánypótlási felhívás elmulasztásával azonos jogkövetkezménnyel kell számolni. Ez az adós érdekkörében felmerülő sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásnak fog minősülni, amelyet a bíróság fog megállapítani. Ennek eredményeként az adós 10 évig nem kezdeményezhet újabb adósságrendezési eljárást.
Mi a teendő, ha adategyeztetésre vonatkozó felhívást kaptam?
A főhitelező vagy a területi Családi Csődvédelmi Szolgálat levélben szólítja fel a kérelmezőt, ha a kérelem vagy a becsatolt iratok, nyilatkozatok hiányosak, ellentmondásosak. Az eljáró ügyintéző a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelöli, hogy milyen határidőn belül, milyen dokumentumokat kell csatolni, milyen adatokat kell még megadni, mit kell igazolni és milyen nyilatkozatot kell tenni.
Az adósságrendezési eljárás folytatásának feltétele a felhívás határidőben történő teljesítése. Amennyiben az adós a felhívásban foglaltakat a határidőn belül nem teljesíti, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós érdekkörében felmerülő sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezésként küldi meg az iratokat a bíróságnak. Ennek eredményeként a bíróság által kiadott végzés jogerőre emelkedését követő 10 évig nem kezdeményezhető újabb adósságrendezési eljárás.
Hogyan kell értelmezni a hiánypótlási felhívásban megállapított határidőt?
Az adósságrendezés sikere érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közölt eljárási határidőt ne lépjük túl. A hiánypótlási felhívásban írt határidő a levél átvételét követő napon kezdődik. A hiánypótlási felhívásban írt kötelezettség határidőben teljesítettnek tekinthető, ha az adós a válaszküldeményt a határidő utolsó napján tértivevényes küldeményként feladja vagy a Családi Csődvédelmi Szolgálat ügyfélszolgálatán személyesen benyújtja.
Van lehetőség a havi törlesztőrészletem összegének csökkentésére?
Az adósságrendezési eljárás célja az adós fizetőképességének helyreállítása, ezért az eljárás során az adós és az adóstárs számára – kérelemre – a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami törlesztési támogatás is megállapítható a 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szabályai szerint.
Az adóstársnak nem minősülő kezes, dologi kötelezett is bekapcsolódhat az adós érdekében az adósságrendezési eljárásba, és ennek során helytállhat a törlesztő részletek megfizetéséért vagy az adósságrendezés érdekében további fizetési kötelezettséget is vállalhat.
Milyen mértékű állami támogatás vehető igénybe az adósságrendezési eljárás során?
Az állam törlesztési támogatást az adósnak és adóstársnak együtt kell igényelnie. A törlesztési támogatás iránti kérelem az adósságrendezés kezdeményezését követően a főhitelezőnél nyújtható be.
Az állami törlesztési támogatás mértéke az egyezség megkötésének időpontjában fennálló tőketartozás évi 3,8%-a, de havonta legfeljebb 25 000 forint. A törlesztési támogatás a bíróságon kívüli vagy a bírósági adósságrendezés időszaka alatt jár, de legfeljebb öt évig.
A törlesztési támogatás a lakóingatlant érintő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettség teljesítéseként az egyezségben megállapított törlesztőrészlet összegét csökkenti, azaz a támogatás összegét a főhitelező a havi törlesztőrészlet összegéből vonja le.
