A legfrissebb adatok szerint már 199-en kérelmezték a magáncsődöt, ám a csődvédelmi szolgálat területi szervezeteinél mintegy kétezren érdeklődnek komolyabban az eljárás iránt. Vagyis a lakosság még inkább ismerkedik az új szabályozással, és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy miként tudná kezelni fizetési nehézségeit – közölte érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztérium.

A tárca szerint ez időigényes folyamat, a hiteladós családok mérlegelésén múlik, hogy eldöntsék, milyen módon tudják megoldani a helyzetüket. A szabályozás alapján a magáncsődeljárás kezdeményezése kizárólag az adós döntése, sem a jogszabály, sem a hitelezők nem indíthatnak ilyen eljárást az eladósodott családok ellen.

A szeptemberben életbe lépett törvényt novemberben módosították, azóta a hiteladósok nemcsak a lakóingatlanukon első ranghelyi jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézménynél (az úgynevezett főhitelezőnél), hanem a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is kezdeményezhetik az eljárást. Ennek köszönhetően a kezdeményezett eljárások száma minden megyében fokozatosan nő. Annak érdekében, hogy minél több családhoz eljusson a lehetőség, a területi csődvédelmi szolgálatok munkatársai támogatást és felvilágosítást adnak az ügyfeleknek a magáncsődeljárás főbb szabályairól, a csődvédelem jogszabályi feltételeiről, és segítséget nyújtanak a nyomtatványok kitöltésében is.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat által már nyilvántartásba vett ügyeken kívül vélhetően többen vannak azok, akik először a jelzálog-hitelező pénzügyi intézménynél érdeklődnek, de még nem döntötték el, hogy magáncsődeljárást kezdeményezzenek-e.

Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatásából kiderül: családi vagyonfelügyelőket egyelőre nem rendeltek ki az ügyfelek mellé – az esetek ugyanis nincsenek még olyan szakaszban, továbbá a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén nincs is szükség családi vagyonfelügyelő kijelölésére.

A magáncsőd bevezetésénél az állam mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy sürgősen segíteni tudjon azokon a hiteladós családokon, amelyeket otthonuk elvesztése fenyegetett. Cél volt az is, hogy hatékonyan kiegészítse a korábbi hiteladósmentő állami intézkedéseket. Így a tisztességtelen banki feltételek miatti elszámoltatás és a jelzáloghitelek, valamint az egyéb fogyasztási hitelek forintosítása után azok a családok, amelyek lakhatását leginkább fenyegetik a felhalmozott tartozások miatti kényszerértékesítések, még idejében dönthetnek arról, hogy magáncsődvédelmet kérnek vagy kezdeményezik a Nemzeti Eszközkezelő Programba történő belépést.

Ha valaki belép a csődvédelembe, ellene nem kezdeményezhető végrehajtás, a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Az adós részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére, és ha az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartja, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti. Ezenkívül az állam törlesztési támogatást ad azoknak, akik magáncsődeljárás segítségével szeretnék helyreállítani a fizetőképességüket.