Fontos információk

A BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁS

A bírósági adósságrendezési eljárás elrendelése

A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha

Az eljáró bíróság illetékessége

Az eljárásra az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

A bírósági úton történő adósságrendezés elrendelése

A bíróság a bírósági adósságrendezést akkor rendeli el, ha az erre irányuló kérelmet nem kellett hivatalból elutasítani vagy a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, továbbá felhívás alapján az illeték megfizetésre került. A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás.A bírósági adósságrendezést a bíróság végzéssel rendeli el, ettől kezdve az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll. Az adós, adóstárs az eljárás időtartama alatt rendelkezésre tartja az eljárásba bevont vagyonát, bevételeit. Az adós és adóstárs a bírósággal, a hitelezőkkel, és a családi vagyonfelügyelővel együttműködésre köteles, továbbá vagyonát, bevételeit csak a törvény szerinti jogi korlátozások között kezelheti, és köteles tűrni a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési tevékenységét.

Az adós, adóstárs és a velük együtt élő családtagok jövedelmének felhasználása

Az adós, adóstárs és a vele együtt élő közeli hozzátartozók a rendszeres bevételeiknek, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeknek és a jogszabályban meghatározott fizetési kötelezettségeknek figyelembevételével a családi vagyonfelügyelő segítségével havi jövedelem felosztási tervet készít.

Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával (adósságtörlesztési számla) lehet rendelkezni, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Ezen a számlán az adósságtörlesztési eljárásba bevont pénzeszközök vannak, és erről történik az adósság törlesztése.

Az adósnak és az adóstársnak ezen felül csak egy további egy közös fizetési számlát lehet fenntartani, amelyen az adósságrendezésbe be nem vont pénzeszközök írhatók jóvá , erről történnek a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadások fedezéséhez szükséges kifizetések.

Ezen fizetési számlával az adós és az adóstárs rendelkezik, de havonta legfeljebb csak az öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének megfelelő összeget (személyenként 42.750 Ft) vehet fel készpénzben, vagy ilyen összegben teljesíthet átutalási megbízást a mindennapi élet szokásos kiadásaira. A meghatározott összeget az adóssal/adóstárssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat, élettársat és eltartottakat is figyelembe véve személyenként kell számolni három főig, három fő felett a három fő feletti személyekre személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb mértékének megfelelő összeg (személyenként 28.500 Ft) fordítható a mindennapi élet szokásos kiadásaira.

A bírósági adósságrendezési eljárás során a lakóingatlanra nyújtott hitelt törleszteni kell a bíróságon kívüli szakaszban megállapított minimális törlesztő részelt alapulvételével.

Rendszeresen fizetni kell továbbá azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyeket a törvény előír

  • jogerős bírósági határozattal előírt tartásdíjat, járadékszerűen fizetendő kártérítést, sérelemdíjat jogosultanként nem több mint havi 42.750 Ft-ot
  • társasházi közös költséget havi 15.000-Ft értékben
  • ingatlan vagyon- és felelősségbiztosítását
  • az előírt közterheket

Egyezség a bírósági adósságrendezésben

A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a hitelezői igények érvényesítésére való felhívás közzétételének céljára hirdetményt tesz közzé. A hitelezői igényeket kategóriába sorolja. A besorolás alapján fogja megállapítani az egyes hitelezői kategóriákban előírt kötelező szavazati mértéket, amely az egyezség létrehozásához szükséges.

A bírósági adósságrendezés első szakaszában az adós, adóstárs, valamint a hitelezők - a családi vagyonfelügyelő közreműködésével - egyezség megkötését kísérlik meg.

Az egyezségkötés előkészítése során adósságrendezésre vonatkozó tervet és fizetőképesség helyreállítására vonatkozó programot kell elkészíteni, melynek alapján a családi vagyonfelügyelő a hitelezőket az egyezség megkötésére hívja fel.

Az egyezség létrejöhet hitelezői egyezségi tárgyaláson vagy azon kívül.

A hitelezői tárgyaláson kívül kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezséget az adós, adóstárs, főhitelező megszavazza, valamint a törvényben meghatározott hitelezői kategóriákat megillető szavazatok egyszerű többségét a szavazásra megállapított határidőben megszerzi az összeállított egyezségi javaslat.

A hitelezői tárgyaláson kötött egyezség akkor jön létre, ha az egyezségi javaslatot az adós, adóstárs, a főhitelező és legalább a hitelezői kategóriák szerinti egyszerű többsége elfogadta.

Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel a bíróság végzéssel jóváhagyja.

Az egyezségnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia

  • meg kell határozni az az adósságrendezésbe bevont vagyontárgyakat (azok értékesítésének feltételeit és a várható bevétel mértékét és ütemezését),
  • az egyezségbe bevonható havi jövedelem mértékét
  • a fizetési engedményeket
  • az egyes hitelezők követeléseinek törlesztési feltételeit, a fizetési határidőket
  • a lakhatást szolgáló ingatlan esetleges értékesítésre és kisebb ingatlan vásárlására vonatkozó feltételeket
  • az egyezség végrehajtásának időtartamát
  • a végrehajtás ellenőrzésének módját

A bírósági adósságrendezési eljárás akkor sikeres, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás alapján megállapítható, hogy a kötelezettek az eljárás során teljesítették, az egyezségben foglaltakat. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő terjeszti a bíróság elé, amely a teljesítésen túl vizsgálja az egyezségben foglalt hitelezői megtérülés bekövetkezését is.

A mentesítésről a bíróság határozattal dönt. A mentesítés következtében megszűnnek az eljárásban részt vevő hitelezők azon követelései, amelyeket az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes mértékben megtéríteni.

 

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az adós, adóstárs érdekkörébe eső okból a bírósági adósságrendezési kérelmet a bíróság elutasítja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti, az adós, adótárs tíz éven belül újabb adósságrendezési eljárást nem kezdeményezhet.

 

 

Vissza