Főhitelező, hitelező, egyéb hitelezők

Főhitelező

Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás hitelező, amelynek zálogjoga az adós, adóstárs, vagy ezek közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon, vagy a zálogkötelezett ingatlanán az első helyen (ranghelyen) áll fenn.

A hitelintézet, vagy a pénzügyi vállalkozás (összefoglaló néven pénzügyi intézmény) részletes meghatározását a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8-9.§ tartalmazza.

Fontos kiemelni, hogy az zálogjoggal terhelhető ingatlanok közül csak a lakhatást biztosító ingatlanon fennálló zálogjog alapozhatja meg a főhitelezői minőséget, az egyéb célt szolgáló ingatlanon fennálló zálogjog nem.

Az ingatlan tulajdoni lapja alapján lehet megállapítani, hogy zálogjogosultként melyik pénzügyi intézmény található az első (rang) helyen. Az adós lakóingatlanán fennálló több pénzügyi intézmény javára fennálló jelzálog esetén a bejegyzés időpontja számít, tehát az minősül főhitelezőnek, akinek időben korábban jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba a jelzálogjogát (és nem az, akinek magasabb összegű a jelzáloga!).

A fentiek mellett főhitelezőnek minősülhet az adós, adóstárs, vagy ezek közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja is.

Hitelező

• a) a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek
  • aa) az adóssal szemben jogerős, véglegessé vált vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy
  • ab) akinek az adós által elismert vagy legalább 80%-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben,
• b) a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az a) pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik, és bejelentkezik az eljárásba hitelezőként.

Egyéb hitelező

• a) üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal, számlával vagy más számviteli bizonylattal igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,
• b) az adós (adóstárs) egyéni vállalkozó munkavállalója, ebből a jogviszonyból eredő követelése tekintetében. Követelmény, hogy követelés jogszerűségét jogerős bírósági határozat megállapította.
• c) az adóssal (adóstárssal) az adósságrendezés kezdeményezését követően bérbeadóként bérleti jogviszonyt létesít, az ebből származó követelés tekintetében. A bérleti jogviszony ingó és ingatlan dologra egyaránt kiterjedhet. A bérleti jogviszony magába foglalja a meg nem fizetett bérleti díj összegét, az esetleges óvadékot, közüzemi szolgáltatások díját, valamint az okozott, de meg nem térített kár mértékét is.