A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt az Országgyűlés 2015. július 30. napján szavazta meg, amely 2015. szeptember 1. napján lépett hatályba. A törvény a bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket biztosít az adósoknak, egyben a hitelezőket is együttműködésre ösztönzi.

A végrehajtási rendeletek jelentős része kihirdetésre került a Magyar Közlönyben, illetve a törvény felhatalmazása alapján a még szabályozást igénylő kérdésekben a rendeletek már jogalkotási szakaszban vannak.

A csődvédelem mentőövet nyújt a bajba jutott családoknak. Az eljárás célja a magánszemély vagyonának és jövedelmének felhasználásával a fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy közben hitelezői is teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. Azok az adósok vehetik igénybe, akiknek vagyonuk és jövedelmük is van, valamint fizetési hajlandóságuk is fennáll, csupán fizetési képességük hiányzik. A sikeres eljárás végén az adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól.

Az eljárásban természetes személyek vehetnek részt, vagyis magánszemélyek, egyéni vállalkozók, őstermelők. A pénzintézeteknek, hitelezőknek az ötéves adósságrendezési folyamat végén – meghatározott feltételek teljesülése esetén – követeléseik egy részének elengedésével kell számolniuk, míg az adósoknak a csődvédelem ideje alatt folyamatosan törleszteniük kell az adósságrendezésben meghatározott összegeket, különösen a jelzáloggal biztosított hitelre vonatkozó – kedvezményes – törlesztő részletet, amelyhez az állam kamattámogatást nyújthat.

A kérelem benyújtásának feltétele, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak kétszeresénél, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint. A kérelmet annál a pénzügyi intézménynél (főhitelezőnél) kell benyújtani, amely első helyen jegyzett be jelzálogot az adós lakóingatlanán. A főhitelező fogja közölni az adóssal az eljárás egész folyamán – kedvezményesen, de - kötelezően fizetendő törlesztő részlet mértékét is. Először bíróságon kívül kell megegyezést keresni az adósnak és a hitelezőinek, amennyiben ez nem sikerül, úgy a bíróság dönt az adósságrendezésről.

A törvény hatályba lépését követő első egy évben azok kérhetnek családi csődvédelmet, akiknek a lakóingatlanán jelzálog áll fenn, és a törlesztő részlet hátralék miatt a bank a hitelszerződést felmondta. Az első ütemben 2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. között azok az adósok kezdeményezhetik az eljárást, akiknek:

• késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már felmondta, vagy lejárttá tette a hitelszerződést, vagy
• késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már megindította a követelés-érvényesítési eljárást, vagy
• ha a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

További feltétel, hogy az adósok vagy közeli hozzátartozóik bejelentett és tényleges lakóhelye 2015. május 15-én a zálogjoggal terhelt ingatlannak kellett lennie.

A kezdeményezés benyújtásának határideje a 2015. április 30-i elszámolási határidővel érintett devizaalapú fogyasztói hitel- és lízingszerződések esetében 2015. október 31. napja. Ha a szerződést később mondták fel, a felmondás átvételét követő 60 napon belül kezdeményezhető az eljárás. A 2015. szeptember 30-i elszámolási határidővel érintett forint- és devizaalapú fogyasztói hitel- és lízingszerződések esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 napon belül kezdeményezhető.

Az adósságrendezés iránti kérelem benyújtása az erre rendszeresített formanyomtatványon történik, amely a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján (www.csodvedelem.gov.hu) érhető el, illetve a nyomtatványcsomag a pénzügyi intézményeknél is átvehető. A főhitelezőknek ügyfélszolgálatot kell működtetniük, ezek elérhetőségei a honlapon fellelhetők.

Bírósági adósságrendezés esetén a családi vagyonfelügyelő nyújt segítséget az adós családnak az adósságtörlesztési terve kialakításában, és ő állítja össze az adóssal együttműködésben az egyezségi javaslatot, amit a hitelezőknek el kell fogadnia, valamint ellenőrzi az adós gazdálkodását.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokban működő területi Családi Csődvédelmi Szolgálatok családi vagyonfelügyelőinek – akik fizetésképtelenségi szakértőként működnek közre az eljárásban – felkészítő képzése több ütemben történik. A Hivatal az augusztusi képzések után 2015. november hónapban újabb képzést tervez, amelyben a kapcsolatteremtési készségek, együttműködési képességek fejlesztése is hangsúlyt kap.