A Magyar Közlöny 2015. évi 162. számában került kihirdetésre az igazságügyi miniszter 29/2015. (X. 30.) IM rendelete a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról.

Mint ismeretes, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény célja az adósságok egyezségben vagy bírósági határozatban meghatározott, könnyített feltételekkel történő kifizetése, miközben az adós csődvédelemben részesül, azaz egyidejűleg nem kell a végrehajtással számolnia.

A törvény 106. § (2) bekezdés e) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazságügyért felelős miniszter jogszabályt alkotott a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő, másfelől az adós, a hitelezők, illetve az eljárásba belépő kezes, zálogkötelezett közötti együttműködés részletes szabályairól, valamint a hitelezők számára az egyezségkötés vagy a bírósági adósságtörlesztő határozat alapján történő kifizetésekről, az adós fizetési számlái feletti rendelkezési jogokról.

A miniszteri rendelet szabályozza a Családi Csődvédelmi Szolgálat adós lakóhelye szerint illetékes területi szerve által az adott ügyre kijelölt, kormánytisztviselő jogállású fizetésképtelenségi szakemberének – azaz a családi vagyonfelügyelőnek – a részletes feladatait az adós pénzgazdálkodásának ellenőrzése és a megítélt vagy az adós által elismert tartozások hitelezők számára történő kifizetések biztosítása érdekében.

Tekintettel arra, hogy minden adós helyzete sajátos, a jogszabályi rendezést nem igénylő kapcsolattartási kérdéseket, és a felek részletes teendőit a családi vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodás tartalmazza majd. A családi vagyonfelügyelő elvégzi a feladatok jelentős részét az adós és a hitelezők helyett. Ezen támogató tevékenysége keretében segíti az adóst a kötelezettségeinek a hitelezők felé történő teljesítésében és elvégzi a szükséges adminisztratív teendőket is. A vagyonfelügyelő támogató és fizetésképtelenségi szakértői tevékenysége olyan közszolgáltatásnak minősül a teljes öt éves adósságrendezési időszak tekintetében, amelyért az adóst - a bírósági illeték megfizetésén túl - semmilyen szolgáltatási díj megfizetése nem terheli.