2015. szeptember 1-jén lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény, amely alapján a „magáncsőd” új jogintézményként került bevezetésre a magyar jogrendszerbe.  

A törvény rendelkezései lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre: 2015 szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

Az adósságrendezési eljárás célja a magánszemély vagyonának és jövedelmének felhasználásával a fizetőképességének a helyreállítása úgy, hogy mindeközben a hitelezők is teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. A csődvédelmet mindazok igénybe vehetik, akiknek felhasználható vagyonuk és jövedelmük is van, valamint fizetési hajlandóságuk is fennáll, csupán fizetési képességük hiányzik. A sikeres eljárás végén az adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól.

Az elszámolási törvénnyel érintett természetes személyek a lakóingatlanukon első ranghelyi jelzáloggal rendelkező pénzügyi intézménynél is kezdeményezhetik az eljárást. A törvény módosítása révén 2015. november 14-től a fővárosi és megyei kormányhivatalok Családi Csődvédelmi Szolgálatainál is lehetőség van arra, hogy adósságrendezési eljárást kezdeményezzenek.  2015. szeptember 1. és 2016. szeptember 30. között azok az adósok kezdeményezhetik az eljárást, akiknek késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már felmondta, vagy lejárttá tette a hitelszerződést, vagy késedelemre illetve nem teljesítésre hivatkozva legalább egy hitelező már megindította a követelésérvényesítési eljárást vagy abban az esetben, ha a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

2015. november 14-én hatályba lépett a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosítása, amely az adósságrendezési kérelmek benyújtása érdekében lehetőséget nyújtott egy egyszeri póthatáridőre. A módosítás lehetővé tette, hogy legkésőbb 2016. március 1. napjáig azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást, akik a korábbi törvényi rendelkezések szerinti, az első időszakban rájuk érvényes határidőket már túllépték.

A póthatáridőt azonban nem célszerű bevárni, hiszen főszabályként az adósságrendezés kezdeményezése a kényszerértékesítési eljárásokat megakasztja, és a magáncsőd eljárásban újabb esélyt kapnak az adósságcsapdából való kikerülésre.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok elérhetőségét, valamint az adósságrendezési eljárásról szóló rövid, informatív összefoglalónkat itt találja.