A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2016 tavaszán a felügyelete alatt álló pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) részére ajánlást adott ki arról, hogy a pénzügyi intézmények megállapodást köthetnek a fizetési késedelembe esett lakossági jelzálogadósokkal,, illetve a már felmondott jelzáloghitelek adósaival . A pénzügyi intézményeknek szeptember végéig van lehetőségük arra, hogy írásban, személyesen, vagy telefonos úton megkíséreljék felvenni a kapcsolatot az érintett adósokkal. Az MNB ajánlásában kitér arra, hogy amennyiben a pénzügyi intézmények által megkísérelt kapcsolatfelvétel sikeres és az adós hajlandóságot mutat az együttműködésre, akkor az adósok részére a pénzügyi intézményeknek írásban, személyre szabottan,  közérthető nyelven, legalább kétféle megoldási javaslatot kell kidolgozni. A megállapodási javaslatban szabályozott részletfizetésre vonatkozóan az MNB előírja, hogy a havi törlesztőrészlet nem veszélyeztetheti az adósok fizetőképességét, így például a törlesztőrészlet mértéke nem haladhatja meg az adósok havi nettó jövedelmének az 50%-át.

A magáncsőd jogintézménye 2016. szeptember 30-áig továbbra is megoldást jelenthet azoknak a természetes személyeknek, akiknek lakóingatlana végrehajtás vagy kényszerértékesítés miatt veszélyben van, 2016. október 1. napjától pedig már azoknak az eladósodott magánszemélyeknek is segítséget nyújthat a jogintézmény, akiknek lakóingatlana ugyan végrehajtás vagy kényszerértékesítés miatt még nincs veszélyben, de megfelelnek az egyéb jogszabályi feltételeknek.
 

Az adósságrendezési eljárásnak két fő szakasza van: egy bíróságon kívüli és egy bírósági adósságrendezési eljárás. Bírósági szakaszra nem feltétlenül kerül sor. Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást elindíthatja a főhitelező pénzügyi intézménynél vagy az adós lakóhelye szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal Családi Csődvédelmi Szolgálatánál. (A fővárosi és megyei kormányhivatalok elérhetőségét az alábbi linken megtekintheti: http://csodvedelem.gov.hu/elerhetoseg) Az adóst már a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás korai szakaszában megilleti a csődvédelem (végrehajtás, illetve kényszerértékesítés szünetelése, új végrehajtási eljárás nem kezdeményezhető). A bíróságon kívüli szakaszban, amennyiben a főhitelező pénzügyi intézmény vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő jogszabályi feladatokat,  továbbá az adós teljesíti a jogszabályban előírt kötelezettségét, - így különösen a kérelemnek a jogszabályban meghatározott formanyomtatványon történő előterjesztését, a jelzáloghitelre, illetve a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés lízingdíjára vonatkozó kötelező minimális törlesztőrészlet folyamatos teljesítését, valamint egy egyszeri postai és távközlési költségátalány megfizetését, amelynek összege 30 000 forint - úgy lehetőség nyílik arra, hogy az adós és a hitelezők között – a főhitelező koordinálásával létrejöjjön egy megállapodás a fizetési könnyítésekről az adós törlesztési képességének, vagyoni-jövedelmi helyzetének, családi körülményeinek figyelembe vételével. Az adós által fizetendő költségátalányon kívül a főhitelező az adóstól, illetve az eljárás esetleges egyéb részvevőitől költségtérítést vagy egyéb díjat nem követelhet. Az adósságrendezési eljárás bíróságon kívüli szakasza a felek konszenzusa alapján, a szükséges eljárási cselekmények (adategyeztetés, hiánypótlás, jogosultságvizsgálat, esetlegesen környezettanulmány) befejezését követően kiállított igazolás főhitelező általi kézhezvételét követően leghamarabb 90 napon belül, amennyiben az adósnak a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül az eljárásban más hitelezői is vannak, úgy 120 napon belül sikeresen lezárulhat.
 

A bíróságon kívüli eljárás rugalmas keretek között, a felek szabad akarata, közös megegyezése alapján valósul meg, a jogalkotó csak a keretszabályokat fekteti le, de nem tartalmaz az adósságrendezés módjára, a kifizetési mértékekre vonatkozóan megkötéseket.
 

A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban az adós és a hitelezők rendelkezhetnek fizetéskönnyítési megoldásokról, kamatmentes fizetési átütemezéséről, valamint az adós egyes tartozásának elengedéséről is. Az adós számára emellett – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez.
 

Célszerű élni a magáncsőd jogintézménye adta lehetőségekkel, hiszen amellett, hogy az adóst az adósságrendezési eljárás korai szakaszától megilleti a csődvédelem, sikeres megállapodás esetén mentesülhet tartozásai egy részének megfizetése alól.
 

A bíróságon kívüli eljáráshoz képest a bírósági adósságrendezési eljárás szigorúbb szabályok között zajló, polgári nemperes eljárás, amelynek időtartama főszabály szerint 5 év. Bíróság adósságrendezési eljárásra csak akkor kerül sor, ha sikertelen vagy eredménytelen a bíróságon kívüli adósságrendezés, vagy ha bíróságon kívüli adósságrendezés feladataira a főhitelező nem vállalkozik, vagy ha a főhitelező szanálási vagy jogutód nélküli megszüntetési eljárás hatálya alatt áll.
 

Bírósági adósságrendezési eljárásban is sor kerülhet egyezség megkötésére, ennek hiányában bíróság dönt. A bírósági egyezségkötés során családi vagyonfelügyelő működik közre.
 

Amennyiben az adósságrendezési eljárásról bővebb információra lenne szüksége, úgy azt a „Fontos Információk” illetve a „Gyakran Ismételt Kérdések” menüpontban megtalálja.