A természetes személyek adósságrendezési eljárásához kapcsolódó egyes jogszabályok előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárásokban szereplő bizonyos összeghatárokat évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított árindex mértékével megegyező mértékben növelni szükséges. 

Az érintett jogszabályok a következők:

• a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet,
• a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 299/2023. (VII. 10.) Korm. rendelet, valamint
• a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet.

A valorizálással érintett kategóriák az alábbiak:

• az adós által a megélhetésre fordítható, az egyes fizetési kötelezettségekre fordítható, valamint az egyes privilegizált hitelezői követelésekre vonatkozó felső összeghatárok,
• egyes, az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyak és bevételek felső összeghatára,
• a méltányolható lakóingatlan forgalmi értékére vonatkozó felső összeghatárok,
• a lakásbérleti díjra vagy a lakás használatáért fizetendő ellenértékre vonatkozó felső összeghatárok.

A valorizálás rövid módszertana és a megemelt összeghatárokat tartalmazó táblázatok a „Közlemények” menüpont alatt találhatóak meg. Az adósságrendezési eljárásokban a valorizált összegeket 2024. június 1. napjától, majd ezt követően minden évben az adott év május 20. napjáig közzétett összegeket az év június 1. napjától szükséges alkalmazni.