A bírósági adósságrendezési eljárásra akkor kerül sor, ha
Az eljárásra az adós lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.
A bíróság a bírósági adósságrendezést akkor rendeli el, ha az erre irányuló kérelem formai és tartalmi szempontból megfelelő, és nem kellett a kérelmet a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz áttenni, továbbá felhívás alapján az illeték megfizetésre került. A bírósági adósságrendezési eljárás polgári nemperes eljárás. A bírósági adósságrendezést a bíróság végzéssel rendeli el, ettől kezdve az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll. Az adós, adóstárs az eljárás időtartama alatt rendelkezésre tartja az eljárásba bevont vagyonát, bevételeit. Az adós és adóstárs a bírósággal, a hitelezőkkel, és a családi vagyonfelügyelővel együttműködésre köteles, továbbá vagyonát, bevételeit csak a törvény szerinti jogi korlátozások között kezelheti, és köteles tűrni a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési tevékenységét.
Az adós, adóstárs és a vele együtt élő közeli hozzátartozók a rendszeres bevételeiknek, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeknek, és a jogszabályban meghatározott fizetési kötelezettségeknek figyelembevételével a családi vagyonfelügyelő segítségével havi jövedelem felosztási tervet készít.
Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával (adósságtörlesztési számla) kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Ezen a számlán az adósságtörlesztési eljárásba bevont pénzeszközök vannak, és erről történik az adósság törlesztése.
Az adós és az adóstárs ezen felül közösen egy fizetési számlát tarthat fenn, amelyen az adósságrendezésbe be nem vont pénzeszközök írhatók jóvá, erről történnek a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadások fedezéséhez szükséges kifizetések.
Ezen fizetési számlával az adós és az adóstárs rendelkezik, de havonta legfeljebb csak a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott felső összeghatárig (2024. évben személyenként 74.900,- Ft) vehet fel készpénzben, vagy ilyen összegben teljesíthet átutalási megbízást a mindennapi élet szokásos kiadásaira. A meghatározott összeget az adóssal/adóstárssal közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat, élettársat és eltartottakat is figyelembe véve személyenként kell számolni három főig, három fő felett a három fő feletti személyekre személyenként a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott összeg (2024. évben személyenként 56.300 Ft) fordítható a mindennapi élet szokásos kiadásaira.
Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatására esetén, a bíróságon kívüli szakaszban megállapított minimális törlesztő részletet – az egyezség megkötéséig – bírósági szakban is fizetni kell.
Rendszeresen fizetni kell továbbá azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyeket a törvény előír
A családi vagyonfelügyelő a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján a hitelezői igények érvényesítésére való felhívás közzétételének céljára hirdetményt tesz közzé. A hitelezői igényeket kategóriába sorolja. A besorolás alapján fogja megállapítani az egyes hitelezői kategóriákban előírt kötelező szavazati mértéket, amely az egyezség létrehozásához szükséges.
A bírósági adósságrendezés első szakaszában az adós, adóstárs, valamint a hitelezők - a családi vagyonfelügyelő közreműködésével - egyezség megkötését kísérlik meg.
Az egyezségkötés előkészítése során adósságrendezésre vonatkozó tervet és fizetőképesség helyreállítására vonatkozó programot kell elkészíteni, melynek alapján a családi vagyonfelügyelő a hitelezőket az egyezség megkötésére hívja fel.
Az egyezség létrejöhet hitelezői egyezségi tárgyaláson, vagy azon kívül.
Az egyezség akkor jön létre, ha az egyezséget az adós, adóstárs, főhitelező megszavazza, valamint a törvényben meghatározott hitelezői kategóriákat megillető szavazatok egyszerű többsége támogatja az egyezség elfogadását.
Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, a bíróság végzéssel jóváhagyja.
Az egyezségnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia
A bírósági adósságrendezési eljárás akkor sikeres, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás alapján megállapítható, hogy a kötelezettek az eljárás során teljesítették az egyezségben foglaltakat. A záró elszámolást a családi vagyonfelügyelő terjeszti a bíróság elé, amely a teljesítésen túl vizsgálja az adósságrendezés eljárás szabályainak megtartását is.
A mentesítésről a bíróság határozattal dönt. A mentesítés következtében megszűnnek az eljárásban részt vevő hitelezők azon követelései, amelyeket az adósságrendezési időszak végéig nem kellett teljes mértékben megtéríteni.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az adós, adóstárs érdekkörébe eső okból a bírósági adósságrendezési kérelmet a bíróság elutasítja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást megszünteti, az adós, adótárs tíz éven belül újabb adósságrendezési eljárást nem kezdeményezhet.
Vissza
