A természetes személyek adósságrendezési eljárásához kapcsolódó egyes jogszabályok előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az adósságrendezési eljárásokban szereplő bizonyos összeghatárokat évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított árindex mértékével megegyező mértékben növelni szükséges.
2022. július 1. napjával módosul a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő részletes feladatairól szóló 240/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet és a természetes személyek adósságrendezési eljárása kezdeményezéséhez benyújtandó kérelemről és az ahhoz csatolandó űrlapokról, dokumentumokról és nyilatkozatokról szóló 15/2015. (VIII. 28.) IM rendelet. Ennek megfelelően módosításra került az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére szolgáló nyomtatványcsomag.
2021. július 15. napjával új nyomtatványcsomag kerül közzétételre a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének honlapján a „Nyomtatványok” menüpont alatt, amely az alábbi linkre kattintva közvetlenül is elérhető: http://csodvedelem.gov.hu/nyomtatvanyok
Az adósok számára egyszerűbb eljárás kezdeményezést, csökkentett eljárási költségeket, a megélhetésre hátrahagyott összeg megemelkedését, valamint kibővített jogosultsági feltételeket jelent.
2021. június 17. napjával új, a hitelezői igények bejelentésére szolgáló nyomtatvány kerül közzétételre a Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: CsSz) központi szervének honlapján a Dokumentumtár menüponton belül a „Hitelezői igénybejelentés” címszó alatt, amely az alábbi linkre kattintva közvetlenül is elérhető: http://csodvedelem.gov.hu/hitelezoi_igenybejelentes
A Kormány a Magyar Közlönyben 2021. június 9. napján megjelent 317/2021. (VI. 9.) Korm. rendelettel módosította a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit.
A Kormány a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 1. § 43. pontja alapján a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról döntött.
Az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXX. törvény 58. §-a alapján 2020. augusztus 13. napjával hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 8. § (1) bekezdésének n) pontja és az 1. melléklet 3. pont b) alpontja.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezései alapján az adósságrendezési eljárásba vont követelés alapjául szolgáló szerződés esetében nem feltétel, hogy 2020. március 18-án fennálló jogügylet legyen.
Tájékoztatás az adósságrendezési ügyeket érintő fizetési moratóriumról
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III.24.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósok, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyek is fizetési haladékot kapnak (a továbbiakban: fizetési moratórium).
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 88. § (1) bekezdése alapján a hitelező – a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges költségekhez való hozzájárulás érdekében – nyilvántartásba-vételi díjat, valamint követeléskezelési díjat köteles fizetni.
Tisztelt Felhasználónk!
Értesítjük önöket, hogy a tárhely szolgáltató által tervezett karbantartási munkálatok miatt a Magáncsőd rendszere a karbantartás időtartama alatt (2019.11.16 08:00 – 16:00) nem lesz elérhető.
Az esetlegesen okozott kellemetlenségekért elnézésüket és megértésüket kérjük!
Eddig közel 3000 fizetési nehézséggel küzdő magánszemély részére biztosított védelmet a végrehajtással szemben a magáncsőd. Az adósságrendezés az ingatlan árverés leállításával és a jövedelem letiltás megszüntetésével esélyt teremt a tartozások rendezésére és az adósságcsapdából való kikerülésre.
Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet alapján 2017. január 1. napjával a természetes személyek adósságrendezési eljárásával kapcsolatos feladatokat ellátó Családi Csődvédelmi Szolgálat tekintetében az alábbi változások történtek.
A természetes személyek adósságrendezési eljárásának jogintézménye lépcsőzetesen került bevezetésre a hazai jogrendbe. Az első, átmeneti időszakban csak azok kezdeményezhetnek adósságrendezési eljárás, akiknek a lakhatásul szolgáló ingatlana közvetlen veszélyben van. Ez az átmeneti időszak 2016. szeptember 30. napján véget ér, így 2016. október 1. napjától már mindazok az eladósodott természetes személyek kezdeményezhetik az adósságrendezési eljárást, akik az általános jogszabályi feltételeknek megfelelnek, és velük szemben nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok.
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) 2016 tavaszán a felügyelete alatt álló pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) részére ajánlást adott ki arról, hogy a pénzügyi intézmények megállapodást köthetnek a fizetési késedelembe esett lakossági jelzálogadósokkal,, illetve a már felmondott jelzáloghitelek adósaival . A pénzügyi intézményeknek szeptember végéig van lehetőségük arra, hogy írásban, személyesen, vagy telefonos úton megkíséreljék felvenni a kapcsolatot az érintett adósokkal. Az MNB ajánlásában kitér arra, hogy amennyiben a pénzügyi intézmények által megkísérelt kapcsolatfelvétel sikeres és az adós hajlandóságot mutat az együttműködésre, akkor az adósok részére a pénzügyi intézményeknek írásban, személyre szabottan, közérthető nyelven, legalább kétféle megoldási javaslatot kell kidolgozni. A megállapodási javaslatban szabályozott részletfizetésre vonatkozóan az MNB előírja, hogy a havi törlesztőrészlet nem veszélyeztetheti az adósok fizetőképességét, így például a törlesztőrészlet mértéke nem haladhatja meg az adósok havi nettó jövedelmének az 50%-át.
Az utóbbi egy hónapban tíz százalékkal emelkedett a családi csődvédelem rendszerébe bekapcsolódók száma. Lapunk információja szerint ezzel május közepéig 385 család használta ki az adósmentő lehetőséget. A belépéshez szükséges kérelemcsomagot eközben már félezernél is többen vették át. Még hosszú hónapok állnak az érdeklődők rendelkezésre.
Immár több mint háromszázötven családot oltalmaz a 2015 óta élő program
Meg kell keresniük az adóhivatalt azoknak, akik családi csődvédelmet szeretnének kérni, az érintetteknek ugyanis igazolniuk kell, hogy nincs köztartozásuk. Az adósmentő programhoz egy esetben lehet adóhátralékkal is csatlakozni, mégpedig akkor, ha a hatóság fizetési könnyítést ítél meg a polgárnak. Ilyen kérelmet eddig többtucatnyian adtak be az adóhivatalhoz. Mindeközben már túllépte a 350-et a védelemben részesülő családok száma.
A 2016. április 12. napján hatályba lépett 2016. évi XVI. tv. módosította a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt (a továbbiakban: Are. tv.), az első ütemben érvényes szabályok szerint megindítható adósságrendezési eljárások kezdeményezésére nyitva álló határidő 2016. szeptember 30. napjáig meghosszabbításra került. A törvénymódosítás azoknak a hiteladós személyeknek is ad még egy esélyt az adósságcsapdából való kikerülésre, akik ideáig nem kísérték figyelemmel a jogszabályi előírásokat illetve a kormányzati tájékoztatásokat és lekésték az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket.
A Belügyminisztérium Önkormányzati Hírlevelének 2016. évi 3. számában jelent meg elektronikus formában az Igazságügyi Hivatal Családi Csődvédelmi Szolgálatának ajánlása a települési önkormányzatok számára.
A legfrissebb adatok szerint már 199-en kérelmezték a magáncsődöt, ám a csődvédelmi szolgálat területi szervezeteinél mintegy kétezren érdeklődnek komolyabban az eljárás iránt. Vagyis a lakosság még inkább ismerkedik az új szabályozással, és összehasonlításokat végez annak érdekében, hogy miként tudná kezelni fizetési nehézségeit – közölte érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztérium.
2015. szeptember 1-jén lépett hatályba a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény, amely alapján a „magáncsőd” új jogintézményként került bevezetésre a magyar jogrendszerbe.
A természetes személyek adósságrendezési eljárása kezdeményezéséhez benyújtandó kérelemről és az ahhoz csatolandó űrlapokról, dokumentumokról és nyilatkozatokról szóló 15/2015. (VIII. 28.) IM rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően 2016. február 1-jétől az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek elektronikusan is kitölthetik az eljárás kezdeményezéséhez szükséges űrlapokat.
2016. január 1-jén hatályba lépett
melyek – összhangban a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXVI. törvénnyel – több ponton módosítottak az eljárás részletszabályain.
A hitelüket törleszteni nem tudó adósok számára ma már kézzel fogható segítséget nyújt a köznapi nyelven csak magáncsődnek nevezett adósságrendezési eljárás lehetősége. Az eljárás keretein belül az adós egy csődbiztost kap segítség képen, aki egyfajta vagyongazdaként jár el. Felméri az adós vagyonát és jövedelmi helyzetét, ezt követően pedig összeállít egy tervet a hitel törlesztésének jövőbeli alakulására, valamint a szükséges vagyon értékesítésére vonatkozóan. Ennek alátámasztására szolgál a környezettanulmány, amelyet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény végrehajtási rendelete szabályoz.
A Magyar Közlöny 2015. évi 162. számában került kihirdetésre az igazságügyi miniszter 29/2015. (X. 30.) IM rendelete a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról.
Félretájékoztatja az ügyfeleket a Magyar Bankszövetség a magáncsőd adminisztrációjával kapcsolatban - mondta Szekér Judit miniszteri biztos csütörtökön az MTI-nek.
Az állami adósmentést szolgáló kormányzati intézkedéseket a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény egy új jogintézménnyel egészítette ki, amely a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek számára csődvédelmet biztosítva segíti elő a fizetőképességük helyreállítását és egyben az adósságuk rendezését is. Ez az ún. magáncsőd eljárás, amely a fizetésképtelen magánszemélyek számára biztosít rendezett jogi kereteket arra, hogy az eladósodott természetes személyek egy „második esélyt” kapjanak az adósságcsapdából történő kikerülésre.
Várhatóan 2016. március elsejéig lehet jelentkezni a családi csődvédelemben való részvételre - közölte a KDNP frakcióvezetője csütörtökön a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
A magáncsődtörvény módosítását javasolta Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy egyszeri póthatáridőt biztosítson az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására. A parlamentnek kedden benyújtott előterjesztés szerint az új határidő 2016. március 1.
A magáncsődtörvény módosítását javasolta Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy egyszeri póthatáridőt biztosítson az első ütemben kezdeményezhető adósságrendezési eljárások megindítására. A parlamentnek kedden benyújtott előterjesztés szerint az új határidő 2016. március 1.
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényt az Országgyűlés 2015. július 30. napján szavazta meg, amely 2015. szeptember 1. napján lépett hatályba. A törvény a bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket biztosít az adósoknak, egyben a hitelezőket is együttműködésre ösztönzi.
A magáncsőd eljárásban részt vevők havi 25 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak, amely a hitelük törlesztésére fordítható. A kérvényt a főhitelezőnek kell benyújtani, és az elbírálást is a bank végzi - derül ki a legfrissebb közlönyben megjelent kormányrendeletből.
A magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvény szeptember 1-jén lépett hatályba. Az Igazságügyi Minisztérium háttérintézménye, az Igazságügyi Hivatal, amely egyben a Családi Csődvédelmi Szolgálatok központi szerve, elindította a hivatalos kommunikációt szolgáló honlapot www.csodvedelem.gov.hu címen.
Szeptember 1-jén hatályba lép a magáncsődről szóló törvény, az adósságrendezési eljárást egyelőre azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek az otthonuk veszélyben van, 2016 őszétől azonban minden eladósodott személy, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.
Hétfőn kezdik meg a szeptember 1-jén induló Családi Csődvédelmi Szolgálat leendő munkatársainak képzését - írja a Magyar Nemzet szombati számában az Igazságügyi Minisztériumra hivatkozva.
Az ősz legkiemelkedőbb feladata a magáncsőd gyakorlati alkalmazása lesz, az Igazságügyi Minisztérium (IM) mindent megtesz azért, hogy a magyar közigazgatás szeptembertől fogadhassa a kérelmeket – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában 2015. július 18-án.
Jelentős, mintegy kétharmados támogatottsággal fogadta el az Országgyűlés a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) családi csődvédelemről szóló javaslatát – emelte ki a keddi voksolás után Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője.
Törvényt hozott kedden a parlament a családi csődvédelemről, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba.
Miniszteri biztossá nevezték ki Szekér Juditot a családi csődvédelem területére. Trócsányi László igazságügyi miniszter utasítása a hétfői Hivatalos Értesítőben jelent meg.
A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel második esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést – mondta Répássy Róbert az Országgyűlés 2015. június 10-i ülésén.
Tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslat, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői szerdán nyújtottak be az Országgyűlésnek – mondta Harrach Péter frakcióvezető csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A családi csődvédelem önkéntesen lesz választható, az eljárásra a hitelezők senkit nem kötelezhetnek majd – jelentette ki Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.
Már az ősz folyamán hatályba léphetnek a családi csődvédelem főbb szabályai, elsőként szeptembertől a jelzáloghitel-adósok szűkebb köre élhet a lehetőséggel, jövő szeptembertől pedig már minden elmaradással küzdő család előtt megnyílik az adósságcsapdából kivezető út - számol be hétfői cikkében a Napi Gazdaság.
